Prága címkéhez tartozó bejegyzések

Jógaturisták és a sámán átok…

…avagy Danny Paradise workshop 2010 október 1-3., Prága

A következő bejegyzésért nagy-nagy köszönet Hajnalnak, a képekért Istvánnak, és a khm.., szellemi támogatásért (?) :-) Szabinak. Vendégpost következik, íme:

A jógaturisták – Dorka, István, Szabi, Hajnal – október 1-én Prága felé vették az irányt, Danny Paradise 3 napos workshopjára, amit a meghökkentő “Sámánizmus, totális szabadság, evolúció és az ashtanga vinyasa jóga” névvel fémjelezve hirdettek meg. Az összes fogalom közül persze a sámánizmus keltette fel gyanakvó érdeklődésünket, olyannyira, hogy Dorka komoly olvasmánylistát állított össze sámánkodás témakörben. Ennek gyümölcse egyrészt az lett, hogy napokig nem tudott aludni, másrészt az összes szerencsétlenkedésünket sámáni hatalmak beavatkozásával kezdtük magyarázni. Először ugyanis az Akasha jógastúdióban kerestük a workshop helyszínét, ahol közölték, hogy az óra már 10 perce elkezdődött, de gyorsan öltözzünk át és csatlakozzunk, megvárnak.

Így is tettünk, s örömmel konstatáltuk, hogy a foglalkozás szűk körű lesz, nyolcan ha lehettünk. Örömünk a látásunkat is elhomályosíthatta, mert csak a meditáció végén tűnt fel, hogy aki beszél, az egy nő, aki semmilyen formában nem hasonlít Danny Paradise-ra. Na, jó, valójában ezt azonnal észrevettük, csak azt gondoltuk, hogy Danny késik, s az asszisztense kezdte el az órát. Szóval sűrű bocsánatkérés következett, meg vörös arccal jógamatrac göngyölgetés, s irány felkutatni, hogy hol is van Danny valójában. A jelenlévők ezt nem tudták megmondani. Mint később kiderült, Bobbi Misiti workshopját zúztuk szét, (1998 óta ashtangázik, s kizárólag Nancy Gilgofftól tanult) aki másnap felbukkant a Danny Paradise óráján, sőt remek igazításokat és instrukciókat kaptunk tőle.

A helyszín végül is meglett, igaz nem egy sámán, hanem a sarki szörfös bár egyik segítőkész alkamazottjának közreműködésével. A workshop egy iskola tornatermében volt, természetesen nem 8, hanem kb 50 résztvevővel, ja és kb 10 fokos átlaghőmérséklettel, aminek köszönhetően sálban és kabátban ültük végig a közel 1 órás elméleti bevezetőt. Ami sámánizmust csak annyiban érintette, amennyiben a jógához kapcsolható. Mindkettő gyógyítás, helyesebben szólva öngyógyítás.

A sámánizmust Danny a spiritualitással illetve a természettel való kapcsolat legősibb tradíciójaként definiálta. Az elméleti bevezetőt illetve beszélgetést félórás pranayama gyakorlatsor követte. Ekkor már lekerült a sál és a kabát, bár a takaró még nem. A több mint kétórás gyakorlás alatt viszont tényleg senki sem fázott. Első nap naulival kezdtünk, mantra nem volt, Danny szerint ugyanis a gyakorlás tulajdonképpen maga a mantra. A nauli után az első sorozat állóászanáit gyakoroltuk, végül a levezetők következtek. Persze az állóászanák szépen meg lettek tűzdelve módosításokkal, összesen, ha minden igaz, 23 darabbal. Némelyikük komoly kihívást jelentett, de nagyon inspiráló volt kísérletezgetni velük. István meg is próbálta papírra vetni őket. Csak remélni merem, hogy jól sikerült felidéznünk ezeket ászanákat, mert be akar vetni néhányat a csipőnyitó óráján. Bár lehet, hogy a módosítás módosítása még hatékonyabbnak bizonyul majd. Ok, ez csak beijesztés volt! A 2. és 3. nap gyakorlataiban is benne voltak, így biztosan jól rögzültek a dolgok.

A módosított gyakorlásra egyébként a mester nagy hangsúlyt fektetett, ami azt tükrözte, hogy követendően egészséges a felfogása arról, hogyan kellene jógázni. Szerinte ugyanis a fájdalom nem része a jógának. Ha fáj valamelyik mozdulat, azonnal módosítani kell a gyakorlást. Sérülések esetén is hasonlóan kell eljárni. Vele előfordult, hogy olyan komolyan megsérült, hogy 3 napig egyáltalán nem tudott mozogni. A negyedik napon 5 perc jógázást iktatott be, az ötödik napon 6 percet és így tovább. Hagyni kell a testnek, hogy meggyógyítsa önmagát, nem maradsz le semmiről, ha nem nyomod végig minden nap szigorúan a teljes sorozatot. A jóga célja nem az ászanák végrehajtása. Ezek az aforizmaszerű megjegyzések nem az én okoskodásaim, Paradise urat próbálom csak idézni.

A 2. napon a második sorozat ászanáival bővül ki a sorozat az ardha matsyendrasanáig, persze a második sorozat is meg volt spékelve módosításokkal. A beszélgetős elméleti résznél felmerült az ashtangások egyik slágerkérdése, mikor lehet elkezdeni a második sorozat gyakorlását. Danny ebben a témában sem dogmatikus. Ő azon az állásponton van, hogy ha már gyakorolsz egy ideje – egy-két éve – napi rendszerességgel, akkor neki lehet ugrani beleépítgetni a gyakorlásba fokozatosan a második sorozat ászanáit. Ennek nem feltétele, hogy az első sorozat minden elemét tökéletesen nyomjad. A pranayama gyakorlás volt az egyedüli, ahol pontos szabályt fogalmazott meg. Ennek elkezdéséhez elengedhetetlen a két évnyi, napi rendszerességű jógázás. Minden más kérdésben a szabadság fogalma volt a vezérmotívum. Annak ellenére, hogy 1976 óta ashtangázik, nem gondolja magát tanárnak, gurunak meg végképp nem. Csak egy tapasztalt gyakorló – ezt mondja magáról. Egy gurut követni egyébként is egyenlő a függéssel, a jóga pedig pont az ellenkezőjéről szól.

A 3. nap a harmadik sorozaté volt. 1 óra elmélet, félóra pranayama, nauli, elősorozat állók illetve a módosítások, purvattanasanáig az ülők, majd a harmadik sorozat kartámaszos ászanái (többek között koundinyasana A és B, visvamitrasana, vasisthasana, astavakrasana), majd galambpóz-variációk az  eka pada rajakapotasanával lezárva. Ez a nap sem lett rövidebb mint 4 és fél óra. Az utolsó nap végére kellően elfáradtunk, egy gyors kajálás volt tervbe véve, egy gyors egyeztetés a „tapasztalt gyakorlóval” annak reményében, hogy lesz Budapesten is workshop, aztán irány haza.

A kocsiban hazafelé a következő mondatok repkedtek:

“…nem baj, ha nem megy a badhakonasana, mégsem függesztem fel a második sorozat gyakorlását.”
“…tök jó az a térd és hamstring kímélő cucc, amit az Ági gyakorol, lehet, hogy én is beiktatom a gyakorlásomba ezt a módosított sorozatot.”

Dorka meg is jegyezte, hogy na, mi van, mitől lettünk hirtelen ilyen lazák. :-)

Hát eddig tart Hajnal “sámán-beszámolója”, én nagy élvezettel olvastam.:-) Ha bárki szeretné még kiegészíteni a résztvevők közül, csak hajrá, kommentben megtehetitek! :)

6 hozzászólás

Kategória: 99% gyakorlás, Útinapló, beszámoló, vendégpost

Gépház üzen

Legutóbbi bejegyzésem nemvárt vihart kavart a biliben, így gondoltam ideje túllépni ezen és lezárni “véresszájú vega és húsevő” barátaim (és kedves ismeretlenek) eszmecseréjét, amit talán néhány új posttal sikerül is elérnem. :-)

Azért tegyünk pontot az ügy végére és nézzük meg a szavazás eredményét, ami pusztán arra kereste a választ, hogy a jógik hány százaléka vega ill. húsevő jelenleg:

  • 57 % vegetáriánus
  • 31% húsevő
  • 12% vega, de halat eszik

Remélem, hogy a következő szavazás témája kevésbé ugrasztja majd egymásnak a népet.  Addig is practice, practice mindenkinek legyen akár vega, akár ragadozó, hiszen a jóga mindenkié. Pííísz! :)

Egy kis spoiler következik, avagy mi várható a közeljövőben az Astangini blogon:

Alapvetően a blog célja, hogy saját kis tapasztalataimat, élményeimet rendszerezzem, olykor különféle szavazásra bocsátott jógás témákkal zaklassalak Titeket.  Mindezek mellé saját kíváncsiságom nyomására egy új “rovat” fog indulni a blogon “Ashtanga-profilok” címmel.

Ezmiez? Demiért?: Szeretnék megismerni minél több hazai ashtangás arcot, legyen ő tanár, vagy csak “heavy user”, engem érdekel az ashtangához fűződő viszonya, tapasztalatai, élményei. Éppen ezért megkeresek pár arcot akiket valamennyire ismerek, készítek vele egy rövid riportot, amit itt megosztok Veletek is. Egyfajta láncot szeretnék kialakítani, ugyanis mindig az lesz a következő riportalany, akit az előző kér, ajánl. Nehéz volt eldönteni kié legyen az első profil, de végül sikerült, és szerencsére örömmel vállalta, hogy nagyító alá kerül. Coming soon! :)

Lesz még két külföldi ashtangás élménybeszámoló is, az egyik vendégpost formájában Hajnal és Szabi tollából, akik pár nap múlva Prágába utaznak Danny Paradise ashtanga workshopjára. Kíváncsian várom az élményeiket, reméljük sok hasznos tapasztalattal térnek haza. Én pedig jövő hét szerdán indulok Párizsba pár napra, ahol Gerald Disse és Linda Munro kezei alatt fogom mélyíteni jógás ismereteimet.

Persze lesz még szavazás is, hiszen folyamatosan kapom tőletek is a témajavaslatokat, és persze az én kíváncsiságom is hajt. Addig is próbálok minél többet gyakorolni, és rágyúrni a hiányosságokra, hogy végre ne “páros lábbal rúgott tizenegyes” legyen a vinyászám, ahogy azt Gauranga hétfőn megjegyezte. :-)

2 hozzászólás

Kategória: egyéb, szavazás, tervek