hot címkéhez tartozó bejegyzések

A “vinyasa flow”

Valószínűleg minden (ashtanga) jógaoktató halálosan unja már a sablonos dumát: “Nem megy, nekem ehhez túl rövid a karom!” Nos hát én nem ezzel “védekezek”, én egyszerűen ehhez túl béna vagyok (egyelőre). Hát persze, hogy a vinyászáról van szó…

Közel egy éve, amikor elkezdtem ashtangára járni, még számos dolog kivitelezhetetlennek tűnt számomra, amiben azóta óriási fejlődést értem el. Ilyenek pl. az előrehajlító ászanák, de  a csípőm is nagyon sokat nyílt ez idő alatt. Természetesen most sem tökéletes az 1-es sorozatom (hohó, messze nem az sajnos :( ), de látom a fejlődést és ez mindig új lendületet ad. Jelenleg a legnagyobb kihívást a fejenállás (és változatai) ill. a tökéletes vinyásza jelentik számomra. Ezekre mindig igyekszem nagyobb figyelmet fordítani és főleg az otthoni gyakorlás során, kicsit több időt szánni.

A vinyászával jelenleg kicsit faramuci a viszonyom: nyújtott lábbal megy, keresztezettel nem. A hátraugrásnál sajnos (néhány szerencsés véletlentől eltekintve) leér a lábam, az előreugrás pedig egyelőre csak nyújtott lábbal sikerül. Kezdetben ennek is hihetetlenül örültem, hiszen miután hetvenedjére zúzza le az ember a bokáját/lábfejét az előreugrásnál, ez is baromi nagy siker. Úgy gondoltam, hogy ha ezt gyakorolgatom, akkor idővel majd szépen meglesz a helyes, keresztezett lábbal történő jump through is. Hát nem.

A helyzet az, hogy beleestem abba a hibába, hogy gyönyörűen tökéletesítettem a nyújtott lábas előreugrást, de közben “elfelejtettem” gyakorolni, erőltetni a helyes kivitelezést.

Persze a tegnapi hot órán Gauranga ezt gyönyörűen kiszúrta (éreztem én, hogy inkább a másik óra mellett kellett volna döntenem aznap… ;) :) ), és némi téglás vinyásza szadit nyomatott velem (és Katával). Az eredmény kb. 3 darab csenevész, de helyes(!) vinyásza kivitelezése az egész óra során. Hm, hát nem túl nagy siker, mindenesetre hasznos gyakorlás volt, mert most újra érzem, hogy rá kell szállnom a témára.

Nézegettem videókat a témában a youtube-on, és igyekszem hasznosítani az ott ellesett dolgokat is. Vicces, hogy az egyik videón Lino Miele ugyanúgy nyomja mint én. :) Találtam még pár hasonló videót másoktól is, így úgy látom, hogy ez vagy egy tömegesen használt tévesen berögzült jump through, vagy már megint föltaláltam a spanyol viaszt…

Azért ráakadtam egy oktató videóra is, ami nem tűnik rossznak, ki is próbálom este:

Szóval részemről practice, practice tovább…

Akinek van kedve mesélje már el, hogy Ő hogyan tanulta meg a helyes, tökéletes vinyászát! :)

Reklámok

3 hozzászólás

Kategória: 99% gyakorlás, beszámoló, tervek

Hot vagy nem hot?

No igen, az örök kérdés, amiben még tapasztalt jógik sem értenek egyet: milyen hőmérsékleten ideális jógázni?

Én járok hot és nem hot (normál hőmérsékletű) ashtanga órákra is, így mindkét verziót ismerem. Abba nem mennék bele, hogy mi erről az egyes guruk véleménye, mert teljesen ellentétes álláspontokat is találni. Gauranga véleményét ugye ismerjük a témában :), aki mint az Agni-jóga és a hot ashtanga atyja, természetesen csak 36 C környékén érzi jól magát. Ugyanakkor már ő is írt arról a blogjában, hogy más jógaoktatók (pl Gregor Maehle)nem értenek egyet ezzel az állásponttal.

Hogyan dönthetem akkor el, hogy mi a legjobb? Természetesen tiszteletben tartom mind a saját tanáraim véleményét (még közöttük is van ellentmondás :) ), mind pedig a híres guruk álláspontját, majd szépen eldöntöm én magam, hogy mi a jó nekem.. :)

Az én tapasztalatom az, hogy bár meg lehet szokni a hot jóga órákat, nekem mégsem ez az igazi. Persze kétségtelenül jobban izzad az ember, ezáltal valószínűleg távozik rengeteg méreganyag a szervezetből, de számomra van két nagy hátránya is:

– Az egyik és egyben legfontosabb a légzés. Hot ashtanga órán sokkal nehezebben tudok figyelni a légzésre és tartani az udzsajit mint a normál hőmérsékletű órán.

– A másik pedig az ászanák végrehajtása. Saját tapasztalatom az, hogy a fűtött teremben sokkal könnyebb kivitelezni az ászanákat, hiszen hajlékonyabb a test, jobban nyúlnak az izmok. Hogy miért rossz ez? Számomra azért mert egyfajta önbecsapás. Elmegyek egy hot órára, ahol tökéletesen megy a hátrahajlítás, könnyebbek a csavarások, (ráadásul még dupla vinyásza sincs) és azt hiszem baromi gizda vagyok. Majd 1-2 nap múlva a normál hőmérsékletű teremben fejreesek, merevebbek az izmaim, sokkal jobban kell tepernem, hogy a tökéleteshez közelítsen az adott ászana.

(- és a +1: nem tudom ki hogy van vele, de az én bőrömnek és hajamnak, baromira nem tesz jót a 36-38 C.)

Tegnap voltam hot órán, és egész jól meg tudtam csinálni mindent, annak ellenére, hogy eléggé sajgott a jobb vállam néhány pózban. Az ülő gyakorlatoknál furcsa volt, hogy nincs dupla oldali vinyásza, mert már egészen elszoktam ettől. “Véletlenül” le is nyomtam kétszer a dupla oldalit, de aztán inkább nem gizdultam, nehogy kidőljek a végére. Végül nem dőltem ki, sőt közel sem fáradtam el annyira mint pl. István sima ashtangáján.

Állítólag aki reggel (az ébredés utáni merev izmokkal) is le tudja nyomni (normál hőmérsékleten!) szépen a sorozatot az az igazi profi. Én még nem próbáltam a reggeli órákat, mert bár folyton betervezem a péntek reggeli órát, képtelen vagyok kikelni az ágyból. Remélem majd a jógatábor ebből is kilendít egy kicsit.

De visszatérve a hot vagy nem hot témakörre, azt hiszem úgy vagyok a hot ashtangával mint a fagyival: bár a vanília a kedvencem, azért jól esik néha csokoládét enni. :)

3 hozzászólás

Kategória: 99% gyakorlás, beszámoló