teacher trainig címkéhez tartozó bejegyzések

Kísérleti nyúl

Előfordul, hogy valakinek olyan szerencséje van, hogy magánórába botlik, de rajtam kívül tuti, hogy senkit nem igazítottak még két órán keresztül ketten egyszerre! :-)
Tegnap este gyanútlanul jógázni indultam a Main shalába, ám véletlenül egy “teacher training”-be botlottam. Orsi éppen Hajnalt tréningezte én pedig kapóra jöttem mint szemléltető eszköz…

Vagy inkább kísérleti nyúl (?)… :-)

A lányok reggel már lenyomták a Szalai-terápiát, így abban maradtunk, hogy én nyomok egy módosított egyes sorozatot, kihagyva pár ászanát, Orsi pedig közben szépen bemutatja rajtam az igazításokat Hajnalnak. Nagyon fáradt lehettem, mert akkor ez még egész jó ötletnek tűnt… :-)

El is kezdtem a napüdvözletekeket, ahol megkaptam a teljes lefelénéző-kutya igazítás repertoárt. Majd jöttek az álló ászanák az Ardha Baddha Padmottanasana kivételével. Itt már sejtettem, hogy ez nem lesz piskóta, mert jópárat kétszer kellett megcsinálnom mindkét oldalra. Majd ugrottunk (illetve csak én ugrottam ugyebár :-) ) az ülő ászanákra, amiket szintén megritkított egy picit Orsi.

Na itt jött a feketeleves… :D Szinte minden ászanát kétszer kellett megcsinálnom, először Orsi, majd Hajnal igazította ki. Árgus szemekkel figyelték a légzésemet, és hogy tartom-e bandhákat. Azt hiszem a marichyasanák környékén adtam föl minden reményt a túlélést illetően… :-)

Jó kis csapás az egónak, ha minden ászanában igazítást kap, mert akkor aztán kiderülnek a hiányosságok. Ugyanakkor hihetetlenül hasznos, hiszen az igazításokon túl Orsi az átvezető mozdulatokat és a hozzájuk kapcsolódó légzést is nagyon komolyan vette, amiből én hihetetlenül sokat tanultam.

És hogy szerintem milyen tanár lesz Hajnalból? Ó anyám, ha ez a csaj belejön, isten óvja a lazsáló jógásokat! :D A kezdeti bizonytalanságok után az ülő ászanáknál szinte már nem is volt különbség a két csaj igazításai között, és azt hiszem Orsika “mancsait” sokaknak nem kell bemutatni.. :-)

Jó kis este volt! Az olykor könnyes szemek ellenére én hihetetlenül élveztem! :-)

Ami a mai helyzetjelentést illeti: most éppen fetrengek az izomláztól és bizonyára csuklik két astangi a városban…

4 hozzászólás

Kategória: 99% gyakorlás, beszámoló

Manju Jois teacher training – Megéri?

Jelentem workshop dömping lesz idén; a budapesti ashtanga iskolák mindegyikében találkozhatunk majd jó néhány híres-neves ashtanga tanárral. A választék széles, csak a pénztárcánk szabhat határt…

Apropó pénztárca: miután Tom Hoppeltől már jött is “fizetési felszólítás” a Facebookon általam be”Talán”ozott eseményre, gondoltam boncolgassuk egy kicsit Manju Jois-t és az ő workshopját.

Orsitól kaptam egy remek kis beszámolót, amit még 2007-ben írt a frankfurti Manju workshop után. Állítólag Manju Jois minden alkalommal ugyanazt csinálja Teacher training címszó alatt, így a bizonytalanoknak talán nyújthat egy kis segítséget az alábbi beszámoló:

Manju Jois tanfolyam, Frankfurt 2007. szeptember 10-14.

Pattabhi Jois idősebbik fia hétéves korában kezdett gyakorolni és 15 éves korától kezdve tanít. A középiskola befejezése után „elszökött” otthonról, és Indiában utazgatott. Menet közben tanított, illetve a szent embereknek tekintett szádhuktól tanult. Dél-Indiában futott össze két amerikaival, akiket továbbküldött apjához, Mysoreba. David Williams (Nancy Gilgoff későbbi férje) és Norman Allen később meghívták Pattabhi Joist és Manjut, hogy tartsanak egy kéthónapos képzést Encinitasban, Kaliforniában. Manju nem tért vissza Indiába, hanem Encinitasban átvette a jógastúdió vezetését. Azóta is ott él, és vándortanítóként utazik a világban.

A tanfolyam 10.30-tól volt minden nap, előtte Mysore stílusú gyakorláson lehetett részt venni. 7.30-tól lehetett menni a reggeli gyakorlásra. Bár a stúdiótól (Balance Yoga, Frankfurt) kb. 10 percre laktam, sikerült eltévednem. Megkérdeztem pár embert, merre van a jóga stúdió, de az a helyzet, hogy nem voltak nagyon képben. Mintha az sem lett volna teljesen világos, hogy mi is az a jóga… Kicsit stresszesen futottam be, sehol senki a recepción, munkások mindenhol (épp ezerrel felújítottak), de végül megtaláltam a termet, ahol már gyakoroltak az emberek. Végül kibontottam a szőnyegem és végre megkezdtem a gyakorlást a mai jógaoktatók generációjának egyik legnagyobb tanára előtt, óriási megilletődöttségben.

Kb. húszan gyakoroltunk. Jó pörgősen csináltam, Manju Jois pedig nem nagyon igazgatott, úgy tűnt az első nap csak megnézi, ki mit tud (páran a második illetve a harmadik sorozatot csinálták). Fél 11-re kellett visszatérni.

A képzés azzal kezdődött, hogy Manju beszélt a bandhákról, majd váltott orrlyuk ki és belégzés, gyorsan. Légzésvisszatartás nélkül.  Megbeszéltük hogy hol vannak a dristik (a pont, amire fókuszálunk az ászana során) és mi a szanszkrit nevük.

Majd megcsináltuk a napüdvözleteket, közben szanszkritül számoltunk természetesen a vonatkozó dristit sem felejtettük le. Majd egyesével átbeszéltük hogy az első sorozat ászanáinál a tanár hol és mit mozdítgat. Az Utthita haszta pádángusthászanáig jutottunk el.

Én egy kis ázsiai kinézetű nővel gyakoroltam, aki a második nap már nem jött. Sajnos nem értette nagyon Manjut és nem igazán ilyen képzésre gondolt. Befejezésként pránajámákat tanultunk és gyakoroltunk, majd pedig a védákból kántáltunk.

Manju Joisról már korábban is olvastam, hogy az ászanák gyakorlása mellett, elengedhetetlennek tartja a pránajámát, illetve a védikus dalok éneklését is. A légzésszabályozás és a kántálás ugyanis energetikailag hat. A jóga komplex rendszerének ezek is részei.

A második napi Mysore gyakorlásnál már rendesen körbejárt Manju és nem szégyenlősködött, hanem szépen eligazítgatott mindenkit, közben halkan mantrákat énekelt. Később elmondta, hogy amikor valakit megérint, az energia áramlása megindul, és azért hogy ez senkinek se ártson szükséges a mantra. Magánál az állítgatásoknál nem volt különösképpen finom, baddha kónászanában egyszerűen rám feküdt. Én meg szinte elbőgtem magam. Amint azt kifejtette a képzés során, szerinte a jó tanár érzi, hogy hol a határ és nem okoz sérülést.

A gyakorlással kapcsolatban a következőket mondta:
Az előrehajlásoknál (ülő pózok) csípőből, minél egyenesebb derékkal hajoljunk előre. A pózokat tartsuk ki legalább 7-9 levegővétel erejéig. Az első három lélegzet kb. arra kell, hogy a test belehelyezkedjen az ászanába, az ászanáknak pedig időt kell hagyni ahhoz, hogy kifejtsék hatásukat.

Manju elmondta, hogy a kántálás és a pránajáma a gyakorlással kombinálva javítja a koncentráló képességet és feltölt energiával. Azt is megjegyezte, hogy ő elkezdi tanítani a második sorozatot, már akkor is ha az első sorozat még nincs meg 100%-ban. Sok olyan ászana van benne, amelyik segítheti az első sorozat nehezebb ászanáit. Például csípő lazító és nyitó hatású ászanák. Szerinte a tanárok egy része nem kívánja a tanítványait haladóbb ászanákra oktatni, mivel félnek attól, hogy elveszítik a tanítvány feletti kontrollt. Javasolta még azt is, hogy gyakorlás előtt váltott orrlyukú légzést, és pár egyszerűbb, csípőt bemelegítő és megnyitó ászanát végezzünk.

A szokásos ászana elemzés után nekiláttunk gyakorolni egymáson. Kicsi kis nemzetközi csapat volt, pár német mellett volt amerikai, monakói, orosz, costa rica-i, finn, szlovén és magyarként én. Családias hangulatban folyt az oktatás. Manju kedvesen és végtelenül szerényen járt körbe, és segített mindenhol. Az első sorozat maricsjászanáival fejeztük be aznap. Majd szanszkritet tanultunk, újabb pránajáma gyakorlatot, és olyan apróságokat, hogy a szezámolajos masszázs jót tesz az izületeknek, a lábujjaknak pedig a glicerin. A hátralévő pár nap hasonlóan telt, némi szakmai megbeszélés után pránajáma, kántálás.

Manju Jois bizonyos dolgokat mintha lazábban vett volna, mint Nancy Gilgoff. Valószínűbb az, hogy máshol van a hangsúly mindkét tanárnál. Manju Joisnál a gyakorlás egy komplexebb formát ölt a pránajáma gyakorlatokkal és a szanszkrit mantrákkal megtámogatva. Mindkét ember azonban inspiráló és karizmatikus személy, megdöbbentő szerénységgel és kedvességgel. Mindketten elmúltak már hatvan évesek, jó volt látni, hogy hova vezet az út, amelyen mindannyian elindultunk.

Eddig tart a beszámoló, amiért nagy-nagy köszönet Orsinak! Reméljük, hogy a bizonytalanoknak segít dönteni, hogy beruházzanak-e a (nem)kicsit borsos árú mulatságra. Részemről sajnos nem fog beleférni a keretbe, pedig nagyon szerettem volna elmenni.

Ti mentek?


6 hozzászólás

Kategória: 99% gyakorlás, beszámoló, egyéb, vendégpost