Panni címkéhez tartozó bejegyzések

Ashtanga-profilok: Pákh Anna

Elsősorban anya, emellett jógaoktató, nem utolsó sorban pedig lelkes gyakorló, aki vallja, hogy egy folyamatos tanulás, amiben van. Úgy véli, hogy bár hasznosak a különböző workshopok, a saját gyakorlásod a lényeg. Olyan típusú ember, aki teret ad a másiknak, úgy érzi nem feladata az embereket máshová vinni, mint ahová ők szeretnének menni.
Sikerült kiegyensúlyoznia a két szerelmet: a jógát és a gyerekeit, néha pedig hagyja összekeveredni a kettőt.

Hatha jógával indult a jógával a kapcsolatom, 21 éves korom körül, amire hetente párszor el tudtam járni munka mellett. Utána volt egy nagy szünet, mert kimentünk 3 évre Algériába, és ott nem nagyon volt jóga.
Amikor a második kisfiam kb. fél éves lett, úgy éreztem, hogy én konkrétan megőrülök, ha nem „töltöm ki a bőrömet”, nagyon szeretnék valamit mozogni. Gyerekkorom óta ismertem  Szabó Andit, aki azóta itt is tart órákat (az Atmában), akkoriban még ő is csak gyakorolt, és mesélte, hogy képzeljem el, van egy olyan, hogy melegben jóga…

Én úgy voltam vele, hogy egy héten egyszer érek rá, hát üssön nagyot, legyen dinamikus, legyen hát melegben!… Ekkor – kb. 4 évvel ezelőtt – ismertem meg az Agni jógát. Megtetszett, hogy ebben a sorozatban vannak kihívást jelentő pózok, van benne dinamizmus, tetszett a felépítése. Majd kb. 2 hét után már ashtanga órán voltam, és az különösen megtetszett.

Kinél voltál először ashtanga órán?
Gaurangánál. Neki vitathatatlan szerepe van abban, hogy én az ashtanga jógába beleszerettem. Utána jártam Istvánhoz, Ágihoz is itt az Atmában.
Nemsokkal később elváltam, és ez az élethelyzet természetesen  a mai napig meghatározza jógagyakorlásomat, illetve annak szervezését, mert két óvodás gyereket egyedül nevelek. Tehát nekem úgy néz ki az órára járásom, hogy mi van 9 és du. 2 között. Reggel kilenckor lerakom a gyerekeket és utána tudok órára menni, majd 3-kor már ott vagyok újra az oviban.
Gyerekek mellett gyakorolni pedig  nem ugyanaz, abból gyerek-szülő acro jóga lesz. :-) Ez nálunk rendszeres otthon, de az egy más típusú, kevésbé elmélyült műfaj… :-)

Milyen szerepe volt a jógának az életedben a válás után?
Nagyon fontos volt. Ha ilyen élethelyzetbe kerülsz, akkor valahogy vissza kell találnod a középpontodhoz, meg kell találnod a nyugalmat.

Ebben az időszakban egyre többet jártam jógázni. Közben elvégeztem a gyerek jóga oktatói tanfolyamot is.

Hogyan jött az oktatás?
Jó ideje rendszeresen gyakoroltam már az Atmában, mikor egyszer megkeresett Gauranga, hogy tartanék-e heti egy órát, egy agnit.
Az ashtanga pedig úgy történt, hogy elutazott mindenki egyszerre, Szabó Andi, Ági, Gauranga együtt, és szerveztük a helyettesítéseket. Én mondtam, hogy Agnit vállalok, de Gauranga mondta hogy Ashtangát is kellene, mire mondtam hogy azt még nem. Úgy éreztem, hogy az nagyobb falat. De akkor Gauranga meggyőzött, hogy végül is csak helyettesítésről van szó, nem fix óra, már gyakorlom 2 éve, szerinte meg tudnám tartani kivételesen. Így beszivárgott az életembe egy helyettesítésből…
Átköltöztünk a Vigyázó Ferenc utcából ide a Kálvin térre, és én voltam az egyetlen, aki ezt a 11 órás időpontot tudta vállalni. Közben workshopokon, oktatóképzéseken és mindenféle fórumokon ment, és természetesen a mai napig folyamatosan  megy az önképzés.

El szoktál járni mindig a workshopokra?
Igyekszem persze, de egy idő után azt érzed, hogy mehetsz bármilyen workshopra, hallasz egy-egy új megközelítést, de a gyakorlásod a lényeg. Most már úgy érzem, hogy nagyon csábító kell legyen egy workshop, hogy megint elmenjek.

Nekem a Synergy Yoga vagy például az Eyal az ilyen… Az, ahogy ő gondolkozik a jógáról, a világról, ahogyan közelít feléd bármelyik igazításban, mind nagyon szimpatikus.

Mennyire volt furcsa neked Agni jóga után áttérni az Ashtanga gyakorlásra?
Nagyon sokáig keresztbe  gyakoroltam a kettőt, mert nagyon jól kiegészítik egymást. Az Agni sem egy könnyű sorozat, hiszen ha 21 légzésig kitartod a pózokat, az azért embert próbáló. Szerintem jól kiegészíti az ashtanga dinamizmusa az agni statikusságát, és nagyon jól támogatja egymást a kettő. Most is úgy gyakorlok, hogy becsúszik egy héten más is az ashtanga mellé.

Melegben vagy normál hőmérsékleten gyakorolsz?
Normál hőmérsékleten gyakorlok. (kinek mi a normál? :-) )

Miért?
Nagyon szeretek pl. a természetben gyakorolni, tehát nem vagyok a kötelezően csukott ablakos variációba belehelyezkedni tudó ember sem… Amire én most a hangsúlyt fektetem a saját gyakorlásomban az a folyamatosság, a légzés, a befelé figyelés, a bandha. És úgy érzem, hogy én magam ezt jobban meg tudom valósítani ha nem melegben gyakorlok. De nem mondom azt, hogy mindenkinek így kell gyakorolnia, mindenkinek éreznie kell, hogy mi számára az optimális.  A saját tapasztalatom és gyakorlásom miatt viszont fontos volt számomra, hogy a szerdai órámat már órarend szerint is alacsonyabb hőmérsékleten tartom, nem 30 fok fölöttiben.

Nehéz volt számodra az ashtanga sorozat, amikor elkezdted gyakorolni?
Sok minden ment rögtön, de voltak persze mumusok. Volt sok póz, ami kívülről jól néz ki, vagy nehéz, de nekem nem kellett érte nagy erőfeszítést tenni, és így visszanézve ezért volt az, hogy én olyan egy- másfél évvel később jöttem rá, hogy csomó mindent nem csinálok bandhából. Ezeket a kis csalásokat egyébként gyönyörűen leleplezi most a Synergy. :-)

Sportoltál előzőleg valamit?
Én mindig olyan típus voltam, aki folyton sportol, csinál valamit – úszás, tánc, karate-, de semmit nem komolyan, vagy versenyszerűen.

Hogyan kezdtél el egyszer csak figyelni a légzésre, bandhára?
Ebben egész biztos, hogy nagyon sokat segített nekem az Eyal és a Katus órája.

Gyerekjóga, majd agni után mennyire volt nehéz, vagy más ashtangát oktatni?
Ez egy folyamatos tanulás, amiben vagyok. Mindig azt tudom az óráimon átadni ahol én éppen tartok. Próbálok nem mást tanítani, hanem azt amit én gyakorlok, ahol én tartok.

Ha meg kellene fogalmaznod azt, hogy te miért ashtangázol, mit mondanál?
Úgy van összerakva a sorozat, hogy minden alkalommal savászanában azt érzed, hogy ez így kerek és egész. Szerintem, aki gyakorolja, érzi ezt. A  felépítése, a dinamikája, a ritmusváltásaival a vége felé, úgy jó, ahogy van, és megszerettem.

Mit gyakorolsz még az ashtangán kívül?
Általában amihez kedvem van, és persze 9 és 2 között van. :-)

Így voltam pl. már a Mandalában haladó hathán, az István vinyasa kramaján, Anginál itt nálunk vinyasa flow-n… De voltam gerincjógán is, ami nagyon érdekel, én is gondolkodom hogy elmegyek ebbe az irányba is, mert azt látom, hogy nagyon sok ember panaszokkal érkezik és fontos, hogy tudjunk ezzel mit kezdeni. Nem biztos, hogy mindig mindenkinek ashtangát kell gyakorolnia.

Kihez jársz ashtanga órára?
Most azt a rendszert igyekszem egyébként bebetonozni, hogy hétfőn Kati, csütörtökön Ági. Persze mellette a saját óráim előtt vagy után önállóan gyakorlok.

Volt-e valaha sérülésed?
Nem nagyon volt. Egyszer volt egy rövid térdprobléma. Kettes sorozatot gyakoroltam éppen, amikor itt volt Eyal, és mivel még nem tudtam kívülről, a Gaurangát követtem. És persze látszik, hogy milyen az, amikor nem a saját ritmusodban és nem befelé figyelve gyakorolsz, mondta is az Eyal, hogy így nem teheted a nyakad mögé a lábad. És itt jön az, hogy igazából fizikai szinten meg tudom csinálni, de ha nem úgy csinálom, nem belülről, abból lehet sérülés A sérülések nagy százaléka lelki okokra is visszavezethető, úgyhogy érdemes ezzel a részével is foglalkozni. Nekem pl. a csípőmnél van még valami, amit még nem sikerült megfejtenem.

Nálad sérült meg már valaki?
Én egy sérülésről tudok, ami szerencsére eljutott hozzám, igazítottam valakit marichyasana B-ben és lecsúszott a bokája és bedagadt neki, tehát szerencsére 1 napos történet volt. Ebben a pózban azóta nagyon óvatos vagyok. Úgy gondolom, hogy ilyen esetben soha nem csak a tanár, vagy csak a gyakorló a hibás, nincs „rossz”, „gonosz” és „áldozat”, ez egy közös karma, és utána jó esetben mindketten tanulnak valamit a helyzetből.

Mikor kezdted el gyakorolni a második sorozatot?
A második sorozatot Katusnál szoktam gyakorolni, de most már ezt is a Synergy-vel átitatva végezzük. Érdekes tapasztalat átforgatni a teljes gyakorlásodat egy új szemléletben. Sok ászanába már egészen máshogy megyek bele mint korábban, pedig még csak kóstolgatom ezt a megközelítést.
Van azért a kettes sorozatban még néhány póz, aminél fejben leblokkolom magam.. a fejenállások egy része például, vagy a pinchamayurászanában betenni lótuszba a lábat.

Te mikor jöttél rá arra, hogy ashtanga nem csupán egy sport?
Ó gyorsan, a második-harmadik óra után.  Erre Gauranga is felhívta a figyelmet már az elején, hogy figyelj a légzésre, figyelj a folyamatosságra, azzal együtt, hogy ő mindig megpróbálja fizikailag kihozni belőled a maximumot. És rájöttem, hogy ez fontos is, hogy segítsd az embereket, hogy átlépjék a saját határaikat.

Szerinted mi az a határ, amit még át lehet lépni igazítás során?
Nekem az az elsődleges szempont, hogy ilyesmibe csak akkor megyek bele, ha olyasvalakiről van szó, akit ismerek, láttam már gyakorolni. Első órán biztos hogy senkivel sem próbálkozom. Szerintem erre nem lehet definíciót mondani, mert találkozni kell az adott emberrel hozzá, mindenkivel más.

Alapvetően úgy gondolom, hogy az óratartásodban éppúgy megnyilvánul a személyiséged, ahogyan a gyereknevelésben is. Hiába tartasz valamit jónak vagy rossznak, vagy van egy képed arról, hogy hogyan kellene, úgyis úgy fogod csinálni amilyen vagy… Én is úgy nevelem a gyerekeimet amilyen vagyok, és leginkább a  személyemmel nevelem őket, ahogyan a jógaórán sem vagyok másmilyen. Olyan típusú ember vagyok, aki teret ad a másiknak. Ez nem egy jó vagy egy rossz tulajdonság, ez egyszerűen egy tulajdonság. Én például gyakran megkérdezem igazítás közben, hogy mehet-e, vagy megkérem, hogy szóljon, ha úgy érzi hogy sok. Nekem nem feladatom az embereket máshová vinni, mint ahová ők szeretnének menni.
Viszont a határfeszegetés időnként jól is elsülhet, csak nekem nem a műfajom.

A saját gyakorlásodban mennyire feszegeted a saját határaidat?
A saját határaimat feszegetem persze, de az nyilván más. Magamnál tudom, hogy mi az, ami nyavalygás, és mi az ami nem. :-)

Önállóan szeretsz jobban gyakorolni, vagy szívesebben elmész valakinek az órájára?
Nekem nagyon nehéz önállóan gyakorolni, főleg elkezdeni. Szeretem az órai környezetet, az egy „bejógázott tér”, sokkal könnyebb úgy mindent kizárni, és azt az időt teljesen kitölteni jógával.

Mysore vagy vezetett órára jársz szívesebben?
Biztos, hogy mysore órára mennék, ha azok olyan időpontban lennének, amikor én ráérek, de nekem pl. a reggeli időpontok teljesen elképzelhetetlenek, így járok vezetett órára is.

Te miért nem tartasz mysore órát?
Nem merült föl eddig, de én úgy gondolom, hogy könnyebb vezetett órát tartani. Sohasem tartottam mysore-t de valahogy az az érzésem, hogy az egy haladóbb tanári szint, és én egyelőre bőven megelégszem a vezetett egyes sorozattal.

A gyerekeid szoktak a jógáról kérdezni?
Persze. Időnként jógázgatok otthon, múltkor például fejenállásnál áll mellettem Dávid, a kisfiam, és mondja, hogy „Még nem egyenes! Még nem, még nem, nna most jóó. De kézenállni még nem tudsz!” Ő így motivál. :-)

Egyszer, amikor a kisfiam (most 3 éves) még kisebb volt valakire azt mondta, hogy „Nincs itt az anyukája, biztos elment jógázni.” És akkor leesett nekem, hogy nagyon vigyázni kell arra, hogy a jóga a szemében ne az a rossz dolog legyen „ami miatt nem lehetek anyukámmal”.

VILLÁM-HATOS

1. Jelenleg melyik sorozatot gyakorlod?
Főleg az egyes sorozatot, heti egyszer a kettest.

2. Van-e kedvenc ászanád, ha igen melyik az?
Szeretem a szuptakurmászanát, kukuttászanát, ékapáda sirsászanát, és végre a fejenállást az egyesben, de sok van, amit szeretek.

3. Mumus ászana?
Nekem fejenállás mumusom van/volt. :-) Illetve „nyak parám” van alapvetően. Kicsi koromból emlékszem arra az érzésre, amikor fültőtől érzed azt a bizonyos bizsergő fájdalmas érzést, mert nagyon sokszor megrántottam a nyakam semmit sem csinálva. Most viszont már nagyon szeretem a sirsasana a-t, illetve az egyes sorozatban a fejenállás részt, a kettes sorozatos verziók mumusok, de ez is egyértelműen fejben fog majd eldőlni.

4. Kitől tanultál eddig a legtöbbet?
Gaurangának köszönhetem azt, hogy egyáltalán elkezdtem ashtangát gyakorolni és hogy ezen az úton maradtam. Ági (Major Ági – a szerk.) óráit imádom, nagyon szeretem, ahogy ő a szavakkal tud igazítani, tőle mint oktató is nagyon sokat tanulok. Szil Katinál is nagyon szeretek gyakorolni, és az egész oktatási stílusát, ami egy Eyal-hoz hasonló látásmód. Úgy érzem, hogy én eddig mindenkitől tudtam valamit tanulni, de ha egy valakit kell kiemelni, akkor most az Eyalt emelem ki.

5. Hányszor jut időd a gyakorlásra egy héten?
Én hetente négyszer-ötször gyakorlok, és ebből általában három az ashtanga. Lehet hogy heti hatszor kellene, de nem feszülök ebbe bele, nem arra kell törekedni hogy a „számok” meglegyenek.

6. Kié legyen a következő Ashtanga-profil és miért?
Legyen az Ági. Nekem ő annyira A jóga. Számomra nagyon meggyőző az a mögöttes tudás, ami nála ott van, szeretem az óráit és nagyon megalapozottnak érzem az egész tanítását.

Reklámok

Hozzászólás

Kategória: Ashtanga-profilok, egyéb