A nagy utazás

Tipródtam tegnap, hogy ashtangára menjek este, vagy 108 napüdvözletre, de végül a srácok a Twitteren megszavazták nekem a 108 napüdvözletet (“bármit is jelentsen” :) ). István egy “Jó döntés volt!”  vigyorral köszöntött, és igaza lett. :)

Szeretem a 108 napüdvözlet hangulatát. Szeretem, hogy a szokásostól eltérően itt körben rakjuk le a matracokat,  hogy csak a gyertyák világítanak középen és az egésznek van egy bensőséges hangulata. Voltam már néhányszor “108-on” (még a napüdvözlet B-hez is volt szerencsém anno az új Atma center megnyitóján, na az brutál volt..), de ez a mostani volt eddig a legjobb élmény.

Miért pont 108? A Wikipédián és egy Kettlebel blogon találtam rá válaszokat:

A 108-as szám jelentősége többféleképpen értelmezhető, de már régóta szent száma a hinduizmusnak (no meg a buddhizmusnak, dzsainizmusnak, és szikhizmusnak – bár e két utóbbi nem tudom pontosan mit is jelent) és a jógának. Hagyományosan a malá – vagy füzér imagyöngyök 108-an vannak egy láncon, plusz a “gyöngy-guru”, amely körül a gyöngyök forognak, mint a bolygók a Nap körül. A Védikus kultúra neves matematikusai a 108-as számot a létezés teljességének a számának tekintették. Ez a szám összeköti a Napot, a Holdat és a Földet: az átlagos Nap-Hold távolság 108-szorosa a Föld átmérőjének. Az ilyen jelenségek számos példának rituális jelentőséget adtak. A jóga hagyománya szerint 108 szent hely van szerte Indiában és 108 Marma-pont (Ayurvedában nyomópont) van a testünkön.  Tehát összefoglalva a 108  egy számos szempontból fontos és szent szám, hát ezért van napüdvözletből is éppen ennyi. :)

Tegnap este nyolcan vállalkoztunk, hogy telihold alkalmából lenyomjuk a 108 napüdvözlet A-t, ebből ketten most voltak először. Egy számomra ismeretlen (de nagyon szép) mantrát követően a szokásos első kör lassan, majd a többi “utazósebességen” gyakorlat ment.  Dorka mesélte óra után, hogy ő mindig számolja közben magában a napüdvözleteket, különben elkalandoznának a gondolatai. Nekem ez biztos nem menne, én sosem tudom, hogy hányadiknál tartunk.

Az első 5-6 napüdvözletnél még picit kattogott az agyam, utána pedig rövid időre elbámészkodtam, mert a teamécsesek fényétől hihetetlen jó árnyékok rajzolódtak ki a falon, amelyek a légzésünk ütemére egyszerre mozdultak, de aztán sikerült ettől is elszakadni és a továbbiakban csak a légzésemre figyelni. Hihetetlen érzés, amikor egyszerre kiürül belülről minden és csak a mozgás meg a légzés marad. Vezetett órán nagyon ritkán sikerül megélni ezt mindössze egy-két pillanat erejéig, mysore-on és otthoni gyakorlásnál picit gyakrabban, de a 108 napüdvözlet az igazi “utazás”. A mostani különösen jó élmény volt, és teljesen hihetetlennek tűnt, amikor egyszer csak az hallottam valahonnan nagyon távolról, hogy “Az utolsó 3 következik.”

Ezt követően savászanában pihentünk egy kicsit és ezúttal tényleg sikerült relaxálnom is. Nekem picit hiányzott, hogy a végén nem volt mantra (én szeretem hogy az ad egy keretet az egésznek), de így is szuper élmény volt,  sikerült feltölteni az elemeket… :)

Reklámok

3 hozzászólás

Kategória: 99% gyakorlás, beszámoló

3 responses to “A nagy utazás

  1. Ha lenne Like gomb, akkor most megnyomnám :-)

    • Jaj, ezt ne is emlegesd.. :) Egy kollegám ezer éve ígéri, hogy megcsinálja nekem a Facebook Like gombot a postokhoz, mert ez WordPress blognál nem olyan egyszerű, mint én azt hittem, de sajnos még nem volt rá ideje. :(
      Azért én Like-nak veszem! Köszi! :-)

  2. Visszajelzés: Challenge accepted | Astangini

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s